WISC-IV intelligencia tesztje alapján (IQ:139; VmI:142; PkI:136; MmI:123; FsI:112) az extrém magas intelligencia övezetbe sorolja kissé szórt intelligencia struktúra mellett. A tíz szubteszt értékpontjai közül a legkiemelkedőbb értékeket az alábbi területeken érte el: a főfogalom szubtesztjében (Kj.:19 ép) maximális értékpontot produkált, ez a feladat a verbális gondolkodásra és fogalomalkotásra, az auditív készségre, az emlékezetre, a lényeges és nem lényeges tulajdonságok megkülönböztetésének képességére és a verbális kifejezőkészségére épül. A második legmagasabb pontszámot a szókincs szubtesztben ért el (Szki: 18 ép) amely szóismeretét és verbális fogalomalkotó képességét, általános tudását, tanulási készségét, hosszú távú emlékezetét és nyelvi fejlettségi szintjét méri. Szintén magas értéket produkált a Mozaik szubtesztben (M:17 ép) ez az absztrakt vizuális ingerek elemzésének és előállításának, a téri konstrukciós képességnek (analízis-szintézis) és a pszichomotoros mozgásvezérlésnek a fejlettségét méri. Megjelenik még a teljesítményben nem tükröződő megoldási stratégia szerveződése és alakulása, a próbálkozások logikai elrendezettsége vagy a véletlenszerű, irracionális próbálkozások jelentkezése, a tapasztalás szerepe, a rugalmasság vagy „tapadékonyság” a megoldásaiban. Magas eredményt mutatott még a Képi fogalomalkotás (Kf:16 ép) altesztben is amely az absztrakt, kategoriális gondolkodás készségét méri.
Verbális próbák: Perceptuális próbák: Munkamemória: Feldolgozási seb.:
Közös jelentés: 19 ép Mozaik: 17 ép Számterjedelem: 14 ép Kódolás: 10 ép
Szókincs: 18 ép Képi fog.alk.: 16 ép Betű-szám sz.: 14 ép Szimb. ker.: 14 ép
Általános megértés: 15 ép Mátrix: 15 ép
Liliróza nagyon kitartó kislány, célkitűzései reálisak. A relatív kudarcok miatt céljait nem változtatja meg, képesnek érzi magát arra, hogy elérje amit szeretne. Nagyon lelkes, a valós képességeivel tisztában van, az eredményekért plusz energiák mozgósítására is képes.
Énképe, önértékelése életkorának megfelelő, érzelmi stabilitás jellemzi, amelyet szóbeli megnyilatkozásai alátámasztanak. Az erőfeszítésekre való képesség és a másokat támogató hozzáállás többször is megjelenik projekcióiban.
A tanuláskor jellemző Globális, illetve Analitikus megközelítésre vonatkozó kérdőív a két agyfélteke működésének egymáshoz való viszonyát mutatja az ismeretszerzés folyamata során. Az analitikus feldolgozást feltételező kérdésekre adott válaszok száma (14), a globális, egészleges feldolgozást igénylő helyzetekre adott válaszainak eredménye (6). Ez alapján valószínűsíthetően elsősorban az analitikus, az elemző logikai gondolkodásmód a hangsúlyosabb gondolkodásmódjában, a kauzális gondolkodás, az önálló feladatvégzés jellemzi.
A GIFT-kérdőív kérdéseire adott válaszai megerősítik a szülő által leírt jellemzőket, valamint a vizsgálat során tapasztaltakat: önjellemzésében az egyéni és a társas kapcsolatok fontossága is megjelenik. Tudatosan keresi és szereti a változatosságot, nem elégítik ki egyoldalú információk, tevékenységek. A kérdőívben szereplő kérdések közül egy volt ami nagy lelkesedéssel töltötte el – „szeretne-e igazi tudományos kísérleteket végezni?” kérdésre nagyon határozott igennel felelt és ezt utána szóban is megerősítette, kifejtette. Ez az egy kérdés mindennél erősebb érzelmi reakciót váltott ki belőle, ami a racionálisabb, kutató, elemző logikájának és gondolkodásának elsődlegességét is mutatja.