WISC-IV intelligencia tesztje alapján (IQ:138; VmI:129; PkI:130; MmI:140; FsI:120) az extrém magas intelligencia övezetbe sorolja kissé szórt intelligencia struktúra mellett. Elsősorban a munkamemória próbákban teljesített kiemelkedően (MmI: 140), mind praktikus, nonverbális gondolkodása, mind verbális képességei magas szintűek. A tíz szubteszt értékpontjai közül a legkiemelkedőbb értéket három feladatban érte el. A legkiemelkedőbb, maximális teljesítményt a munkamemória egy szubtesztjében, a Számterjedelem próbában érte el (Szter: 19 ép) mely a figyelmet, az auditív rövid távú emlékezetet, a szekvenciális készségeket és a koncentrációt méri. A közvetlen emlékezettel szemben a figyelem kiterjesztésének képessége játszik nagyobb szerepet a számok megismétlésében. Magas értéket produkált a főfogalom szubtesztben is (Kj:16 ép) mely a verbális gondolkodásra és fogalomalkotásra, az auditív készségre, az emlékezetre, a lényeges és nem lényeges tulajdonságok megkülönböztetésének képességére és a verbális kifejezőkészségére épül. Szintén magas pontértéket képvisel a Képi fogalomalkotás (Kf:16 ép) próbában is, ez az absztrakt, kategoriális gondolkodás készségét méri. A Kódolási próbában szintén magas eredményt ért el (K:17 ép), ez a szubteszt méri az általános pszichomotoros gyorsaságot, a rövid távú emlékezetet, a tanulási készséget, a vizuális percepciót, a vizuális-mozgásos koordinációt, a kognitív rugalmasságot, a figyelmet és a motivációt, az asszociatív mozgékonyságot.
Verbális próbák: Perceptuális próbák: Munkamemória: Feldolgozási seb.:
Közös jelentés: 16 ép Mozaik: 15 ép Számterjedelem: 19 ép Kódolás: 13 ép
Szókincs: 14 ép Képi fog.alk.: 16 ép Betű-szám sz.: 12 ép Szimb. ker.: 13 ép
Általános megértés: 15 ép Mátrix: 14 ép
Az igényszint-teljesítményszint vizsgálata során a saját teljesítményéhez való elvárásai (V) illetve az ehhez való viszonya illetve a jövőbeni teljesítményével (T) kapcsolatos várakozásai mutatkoznak meg. Kitartóan, érdeklődően áll a feladathoz, ezt a hozzáállást a feladat végéig képes fenntartani. Az önmaga által saját maga számára kitűzött célok többségében reálisak valós teljesítményéhez igazodnak. Az egyes kitűzött céleredmények folyamatosan emeli, valós eredményei többségében magasabbak a kitűzött céljainál. Képes a maximális figyelem és energia befektetésére és fenntartására az utolsó feladat elvégzéséig. Saját teljesítményéhez való viszonya reális, egészséges önbizalommal rendelkezik, a relatív kudarcokhoz való viszonya pozitív.
Torrance kreativitás tesztjében a látásmódjának eredetisége, az általános megoldásoktól való egyedi eltérés, originalitás vizsgálható. Dominikot a feladat nagyon érdekli, láthatóan megmozgatta fantáziáját. Az egyes alakzatoknál elgondolkodik, szeretne minél egyedibb megoldásokat adni. Képzeletében nagyon tág körben képes asszociálni, érdeklődési köre láthatóan nagyon széles, egymástól távol eső területek is megjelenik. Elsősorban a „reál” érdeklődés mutatkozik meg. A perspektíva váltás képessége is jellemző rá.
A képkiegészítés próbában a tíz befejezetlen rajz kiegészítésekor az asszociációi közül a 10 feladatból 10 tekinthető originálisnak, egyedinek, sztereotip megoldásai nincsenek. Rajzolás közben kérdésekre szívesen kommentálja fantáziáit. A rajzok tartalma változatos, egyedi képzettársítások jelennek meg. Az élővilág és a technika és a tudomány iránti érdeklődése az, ami témájában elsősorban megjelenik.
A kör kiegészítés próbában mind az egyedi, független elemekként kiegészített körök, mind a globális látásmódra utaló, több elemet is felhasználó kiegészítések is megjelennek. Tartalmilag itt is az előbbi feladatban megjelent elemek, a játékos szemlélet elsődlegessége mutatkozik. Jellemzően az elkülönült elemek egy nagyobb struktúra részeként ábrázolva jelennek meg, ez elsősorban a „rendszerszintű” gondolkodást valószínűsíti.
A Kreatív személyiségjegyek listája alapján az egymást kiegészítő, a két agyféltekének harmonikus működését feltételező vonásokra utaló jellemzők (Csíkszentmihályi 2006): Képes távoli területek közötti témaváltásokra. Egymástól nagyon távoli témák egyidejűleg, egyforma mértékben érdeklik. "Makacsul" ragaszkodik egy-egy újszerű elgondolásához az ésszerűség határain belül. Hajlamos arra, hogy önmagától is képes utánajárni, kutatni egy-egy általa fontosnak tartott témának. A hagyományos, szokványos megoldások megkérdőjelezése gyakori és komoly mértékű. Általánosan jellemző rá a nagyfokú kíváncsiság. Erős belső motivációval rendelkezik az általa érdekesnek tartott területek felfedezésére. Általánosságban magas fokú tudatosság jellemzi, reális énkép mellett.
A tanuláskor jellemző Globális, illetve Analitikus megközelítésre vonatkozó kérdőív a két agyfélteke működésének egymáshoz való viszonyát mutatja az ismeretszerzés folyamata során. Az analitikus feldolgozást feltételező kérdésekre adott válaszok száma (12), a globális, egészleges feldolgozást igénylő helyzetekre adott válaszainak eredménye (7). Ez alapján valószínűsíthetően elsősorban az analitikus, elemző logikai gondolkodás az, ami meghatározza látásmódját. Dominánsan jelenik meg az önállóság is döntéseiben.
