WISC-IV intelligencia tesztje alapján (IQ:126; VmI:119; PkI:136; MmI:103; FsI:117) az átlag feletti intelligencia övezetbe sorolja kissé szórt intelligencia struktúra mellett. Elsősorban a perceptuális próbákban teljesített kiemelkedően (PkI: 136), praktikus, nonverbális gondolkodása  magas szintű. A tíz szubteszt értékpontjai közül a legkiemelkedőbb értéket három feladatban érte el. A Képi fogalomalkotás, a legmagasabb értékpontot elérő feladatában (Kf: 17 ép.) az absztrakt, kategoriális gondolkodás magas szintje mutatkozik meg. Mozaik szubtesztjében (M:16 ép.) az absztrakt vizuális ingerek elemzésének és előállításának, a téri konstrukciós képességnek (analízis-szintézis) és a pszichomotoros mozgásvezérlésnek a fejlettsége mutatkozik meg. Megjelenik a teljesítményben nem tükröződő megoldási stratégia szerveződése és alakulása, a próbálkozások logikai elrendezettsége vagy a véletlenszerű, irracionális próbálkozások jelentkezése, a tapasztalás szerepe, a rugalmasság vagy „tapadékonyság” a megoldásaiban. A Mátrix (Mx.:15 ép) feladatban a vizuális információ feldolgozásának és az absztrakt gondolkodási képességei jelennek meg, valamint a  fluid intelligenciára: a  gondolkodási képességre és az általános  intelligenciára is következtetni lehet belőle.

Verbális próbák:                    Perceptuális próbák:         Munkamemória:                  Feldolgozási seb.:

Közös jelentés:            14  ép       Mozaik:               16  ép         Számterjedelem:    9 ép       Kódolás:       13 ép  

Szókincs:                     14 ép        Képi fog.alk.:       17  ép         Betű-szám sz.:      12 ép        Szimb. ker.: 13 ép

Általános megértés:    12  ép       Mátrix:               15  ép    

Az igényszint-teljesítményszint vizsgálata során a saját teljesítményéhez való elvárásai (V) illetve az ehhez való viszonya illetve a jövőbeni teljesítményével (T)  kapcsolatos várakozásai  mutatkoznak meg. Kitartóan, érdeklődően áll a feladathoz, ezt a hozzáállást a feladat végéig képes fenntartani. Az önmaga által saját maga számára kitűzött célok többségében elmaradnak valós teljesítményéhez képest. Az egyes kitűzött céleredmények folyamatosan emeli, azonban valós pozitív eredményei mindig magasabbak a kitűzött céljainál. Képes a maximális figyelem és energia befektetésére és fenntartására az utolsó feladat elvégzéséig.  

Az első mérést megelőző, saját teljesítményét előre jelző becslése az elsőre teljesített eredményhez közeli, de kissé alul értékeli képességeit, ezt az első mérés után sem igazítja valós eredményéhez (1. V:5; T:9); később mind teljesítménye, mind a kitűzött célok reális tartományon belül maradnak, de céljai nem érik el reális eredményeit. A második próbálkozás célértékét követően teljesítménye ezt szintén meghaladja. (2. V:8; T:10).  A mérések között megfontolja a következő reálisan elérhető célszámot. A célértéket óvatosan emeli, amit az utolsó mérés kivételével mindig túlteljesít – a harmadik mérés eredménye is ezt tükrözi (3. V:9; T:12). A negyedik és ötödik mérés célkitűzései azonosak, ezt csak az utolsó esetben nem tudja elérni (4. V:10; T:11 - 5.V:10; T:9).

A mérések összesített eredményei:

                            V                                       T

1.                          5                                       9

2.                          8                                       10

3.                          9                                       12

4.                         10                                      11

5.                         10                                        9

Miksa kitartó fiú, célkitűzései azonban alatta maradnak a saját valós eredményeihez képest. Saját teljesítményéhez való viszonya még nem reális, önbizalma ezen a területen még fejlesztésre szorul.

Torrance kreativitás tesztjében a látásmódjának eredetisége, az általános megoldásoktól való egyedi eltérés, originalitás vizsgálható. Miksát a feladat nagyon érdekli, láthatóan megmozgatta fantáziáját. Az egyes alakzatoknál elgondolkodik, szeretne minél egyedibb megoldásokat adni. Képzeletében nagyon tág körben képes asszociálni, érdeklődési köre láthatóan nagyon széles, egymástól távol eső területek is megjelenik. Elsősorban a „reál” érdeklődés mutatkozik meg. A perspektíva váltás képessége is jellemző rá.

A képkiegészítés próbában a tíz befejezetlen rajz kiegészítésekor  az asszociációi közül  a 10 feladatból 5 tekinthető originálisnak, egyedinek, 5 pedig sztereotip válasznak. Rajzolás közben kérdésekre szívesen  kommentálja fantáziáit. A rajzok tartalma változatos, egyedi képzettársítások jelennek meg. Az élővilág és a technika iránti érdeklődése az, ami témájában elsősorban megjelenik.

A kör kiegészítés próbában mind az egyedi, független elemekként kiegészített körök, mind a globális látásmódra utaló, több elemet is felhasználó kiegészítések is megjelennek. Tartalmilag itt is az előbbi feladatban megjelent elemek, a játékos szemlélet és az élővilág iránti kíváncsiság láthatók. Jellemzően az elkülönült elemek egy nagyobb struktúra részeként ábrázolva jelennek meg, ez elsősorban a „rendszerszintű” gondolkodást valószínűsíti.

Pieron figyelemvizsgálati teszt eredménye (n=226; h=2) 99 %, rövid távú figyelme, koncentrációja magas szintű, az elemszám életkorához képest jó, a vizuális ingerek gyors ütemű feldolgozására utalnak. Külső ingerek, zajok, körülmények a figyelmét a feladat végzése közben nem terelik el, képes a tartós koncentrációra.

A vizuális emlékezeti feladatban eredménye jó, a 9 elemből 8 elemet képes pontosan reprodukálni hosszabb idő elteltével  (8/9).

Projekcióiban elsődlegesen a játékosság, a kisebb bizonytalanságok és az erős oppozíciós késztetés figyelhető meg. A külső problémákra való fókuszálás és a zárkózottság valamint az aktív, problémamegoldó viszonyulás egyaránt jellemezheti. Elsősorban az egyéni erőfeszítések preferenciája mutatkozik. Énképe, önértékelése életkorának megfelelő. Mind a dinamizmus, mind a passzív, szemlélődő attitűd is jellemző lehet rá. 

A GIFT-kérdőív kérdéseire adott válaszai megerősítik a szülő által leírt jellemzőket, valamint a vizsgálat során tapasztaltakat: önjellemzésében is előtérbe kerül az önállóság, a kíváncsi, kutató, kereső, az új dolgok iránt érdeklődő szemléletmód. Inkább az egyéni erőfeszítések elsődlegessége jellemzi, mint a társas tevékenységek, azonban a társas helyzetekben is ugyanúgy képes otthon érezni magát. Tudatosan keresi és szereti a változatosságot, nem elégítik ki egyoldalú információk, tevékenységek.

A tanuláskor jellemző Globális, illetve Analitikus megközelítésre vonatkozó kérdőív a két agyfélteke működésének egymáshoz való viszonyát mutatja az ismeretszerzés folyamata során. Az analitikus feldolgozást feltételező kérdésekre adott válaszok száma (10), a globális, egészleges feldolgozást igénylő helyzetekre adott válaszainak eredménye (5). Ez alapján valószínűsíthetően elsősorban az analitikus, elemző logikai gondolkodás az, ami meghatározza látásmódját. Dominánsan jelenik meg az önállóság is döntéseiben.