WISC-IV intelligencia tesztje alapján (IQ:124; VmI:100; PkI:130; MmI:123; FsI:126) az átlag feletti intelligencia övezetbe sorolja kissé szórt intelligencia struktúra mellett. A tíz szubteszt értékpontjai közül a legkiemelkedőbb értéket három feladatban érte el. A Mozaik próbában (M:16 ép) az absztrakt vizuális ingerek elemzésének és előállításának, a téri konstrukciós képességnek (analízis-szintézis) és a pszichomotoros mozgásvezérlésnek a fejlettségét mutatja. Megjelenik még a teljesítményben nem tükröződő megoldási stratégia szerveződése és alakulása, a próbálkozások logikai elrendezettsége vagy a véletlenszerű, irracionális próbálkozások jelentkezése, a tapasztalás szerepe, a rugalmasság vagy „tapadékonyság” a megoldásaiban. A Mátrix szubteszt (Mx:16 ép) a vizuális információ feldolgozásának és az absztrakt gondolkodási képességeket méri, valamint a fluid intelligencia, a gondolkodási és következtetési képessége is magas szintű a szubteszt értéke alapján. A szimbólum keresési feladatban (Szk:16 ép) ugyanezt az eredményt érte el, ez a szubteszt pedig a feldolgozási sebességen kívül a rövid távú és vizuális emlékezetet, diszkriminációt, kognitív flexibilitást és koncentrációt is méri. Szintén az átlagos értékeket meghaladó pontszámokat ért el a munkamemória mindkét szubtesztjében (Szter:14 ép; Bsz:14 ép), az első a figyelmet, az auditív, rövid távú emlékezetet, a szekvenciális készségeket és a koncentrációt méri, míg a második az információ észben tartását és újraszervezését kívánja meg, valamint a sorozatok memorizálásának mentális manipulációs készségét, figyelmet, rövid távú auditív emlékezetet, téri-vizuális képzelőerőt és feldolgozási sebességet is.
Verbális próbák: Perceptuális próbák: Munkamemória: Feldolgozási seb.:
Közös jelentés: 10 ép Mozaik: 16 ép Számterjedelem: 14 ép Kódolás: 13 ép
Szókincs: 12 ép Képi fog.alk.: 13 ép Betű-szám sz.: 14 ép Szimb. ker.: 16 ép
Általános megértés: 08 ép Mátrix: 16 ép
Az igényszint-teljesítményszint vizsgálata során a saját teljesítményéhez való elvárásai (V) illetve az ehhez való viszonya illetve a jövőbeni teljesítményével (T) kapcsolatos várakozásai mutatkoznak meg. A feladat elvégzéséhez fejlett finommotorikus képességek szükségesek, a rajzos feladatokhoz képest itt egy kisebb elmaradás még mutatkozik, de ez teljesítményében nem befolyásolja negatív irányban. Nagyon kitartóan, lelkesen áll a feladathoz, ezt a hozzáállást a feladat végéig képes fenntartani. Az önmaga által saját maga számára kitűzött célok reálisak. Az egyes kitűzött céleredmények elmaradása esetén sem keseredik el, a sorban következő célokat reálisan képes hozzá igazítani a valós eredményeihez. Képes a maximális figyelem és energia befektetésére és fenntartására az utolsó feladat elvégzéséig.
Az első mérést megelőző, saját teljesítményét előre jelző becslése az elsőre teljesített eredményhez közeli, attól kisebb mértékben elmarad, ez azonban nem kedvetleníti el(1. V:10; T:8); később mind teljesítménye, mind a kitűzött célok reális tartományon belül emelkednek. A második próbálkozás célértéke megegyezik az elsővel, amit sikeresen képes is teljesíteni, illetve egy számmal magasabbat elérni, ez örömmel tölti el (2. V:10; T:11). A mérések között nagyon megfontolja a következő reálisan elérhető célszámot. A célértéket óvatosan emeli, amit ebben az esetben nem tud tejesíteni, de csak eggyel marad el várakozásától (3. V:13; T:12) ez azonban szintén nem szegi kedvét. A negyedik mérés célja megegyezik az előzővel, nem adja fel, nagy várakozással tekint az újabb „lehetőségre”. Az elért eredmény most elmaradt a várttól, (4. V:13; T:9), azonban az utolsó mérés előtt ez inkább arra sarkallta, hogy az eredetileg kitűzött célt tűzze ki maga elé (5.V:13; T:12). Az utolsó méréskor teljesített eredmény az eddigi kitartását erősítette meg, noha a teljesített érték eggyel elmaradta kitűzött céltól.
Kata nagyon kitartó kislány, célkitűzései reálisak. A relatív kudarcok miatt céljait nem változtatja meg, képesnek érzi magát arra, hogy elérje amit szeretne. Nagyon megfontolt, akár hosszabb időn keresztül is képes mérlegelni a célokat és a lehetőségeket.
Torrance kreativitás tesztjében a látásmódjának eredetisége, az általános megoldásoktól való egyedi eltérés, originalitás vizsgálható. Katát a feladat nagyon érdekli, láthatóan megmozgatta fantáziáját. Az egyes alakzatoknál elgondolkodik, szeretne minél egyedibb megoldásokat adni. Képzeletében a hétköznapi élet, a játékosság, a természet szeretete áll a középpontban.
A képkiegészítés próbában a tíz befejezetlen rajz kiegészítésekor az asszociációi közül a 10 feladatból 4 tekinthető originálisnak, egyedinek, 6 pedig sztereotip válasznak. Rajzolás közben kérdésekre szívesen kommentálja fantáziáit. A rajzok tartalma változatos, tárgyak, élőlények és absztrakt, az iskolából ismert dolgok jelennek meg rajzaiban.
A kör kiegészítés próbában mind az egyedi, független elemekként kiegészített körök, mind a globális látásmódra utaló, több elemet is felhasználó kiegészítések is megjelennek. Tartalmilag itt is az előbbi feladatban megjelent elemek láthatók. Jellemzően inkább az elkülönült egymástól független rajzok jelennek meg, egy rajzban használ fel több elemet. Elsősorban a szegmentált, az analitikus gondolkodás jellemzőiként is értékelhető eredményt mutat.
Pieron figyelemvizsgálati teszt eredménye (n=261; h=10) 96 %, rövid távú figyelme, koncentrációja megfelelő szintű, az elemszám életkorához képest jó, a vizuális ingerek megfelelő ütemű feldolgozására utalnak. Külső ingerek, zajok, körülmények a figyelmét a feladat végzése közben nem terelik el, képes a tartós koncentrációra.
Projekcióiban elsősorban az egyéni tevékenységek preferenciája, valamint a játékosság jelenik meg. Mind a dinamizmus, mind a passzív, szemlélődő attitűd is jellemző lehet rá.
A tanuláskor jellemző Globális, illetve Analitikus megközelítésre vonatkozó kérdőív a két agyfélteke működésének egymáshoz való viszonyát mutatja az ismeretszerzés folyamata során. Az analitikus feldolgozást feltételező kérdésekre adott válaszok száma (4), a globális, egészleges feldolgozást igénylő helyzetekre adott válaszainak eredménye (11). Ez alapján valószínűsíthetően elsősorban a globális, a művészi, az összefüggések meglátására is képes gondolkodásmód jellemzi, azonban az előző feladattal összevetve mindkét gondolkodásmód kiegyenlítettsége a valószínűbb.
