WISC-IV intelligencia tesztje alapján (IQ:135; VmI:127; PkI:136; MmI:120; FsI:120) a nagyon magas intelligencia övezetbe sorolja kissé szórt intelligencia struktúra mellett. A tíz szubteszt értékpontjai közül a legkiemelkedőbb értéket a Képi fogalom alkotás (Kf:17 ép) szubtesztben érte el, ami az absztrakt, kategoriális gondolkodás készségét méri. Szintén magas értékeket produkált a Közös jelentés (Kj.:16 ép) tesztben, ami a verbális gondolkodásra és fogalomalkotásra, az auditív készségre, az emlékezetre, a lényeges és nem lényeges tulajdonságok megkülönböztetésének képességére és a verbális kifejezőkészségére épül. Szintén ezt a szintet képviseli a Mozaik (M:16 ép) szubteszt pontértéke, ez az absztrakt vizuális ingerek elemzésének és előállításának, a téri konstrukciós képességnek (analízis-szintézis) és a pszichomotoros mozgásvezérlésnek a fejlettségét méri. Megjelenik még a teljesítményben nem tükröződő megoldási stratégia szerveződése és alakulása, a próbálkozások logikai elrendezettsége vagy a véletlenszerű, irracionális próbálkozások jelentkezése, a tapasztalás szerepe, a rugalmasság vagy tapadékonyság is. A nehezebb, összetettebb minták megoldásainak csökkenő idejéből hatékony tanulásra, transzferhatásra következtethetünk. Saját átlagához mérten kissé alacsonyabb értéket a feldolgozási sebesség egy szubtesztjében mutatott (Kód:12 ép) ami az általános pszichomotoros gyorsaságot a vizuális-mozgásos koordinációt méri.
Verbális próbák: Perceptuális próbák: Munkamemória: Feldolgozási seb.:
Közös jelentés: 16 ép Mozaik: 16 ép Számterjedelem: 13 ép Kódolás: 12 ép
Szókincs: 15 ép Képi fog.alk.: 17 ép Betű-szám sz.: 14 ép Szimb. ker.: 15 ép
Általános megértés: 13 ép Mátrix: 15 ép
Az igényszint-teljesítményszint vizsgálata során a saját teljesítményéhez való elvárásai (V) illetve az ehhez való viszonya illetve a jövőbeni teljesítményével (T) kapcsolatos várakozásai mutatkoznak meg. A feladat elvégzéséhez fejlett finommotorikus képességek szükségesek, Rebeka ezen a területen még kisebb elmaradásban van, ez kicsit negatív irányba befolyásolta teljesítményét. Ennek ellenére a feladatokhoz nagyon lelkesen állt hozzá, amit a mérések végéig sikerült fenntartania. Az önmaga által saját maga számára kitűzött célok reálisak. Az egyes kitűzött céleredmények elmaradása esetén sem keseredik el, a sorban következő célokat reálisan képes hozzá igazítani a valós eredményeihez. Képes a maximális figyelem és energia befektetésére és fenntartására az utolsó feladat elvégzéséig.
Az első mérést megelőző, saját teljesítményét előre jelző becslésként a későbbi valós eredményeihez közelítő értéket adott meg. Az első teljesített eredménye ugyan elmaradt a várakozásától, de nem kedvetlenítette el a kapott eredmény. (1. V:10; T:7). A második próbálkozás előtt a kitűzött cél tekintetében óvatosabb volt, ekkor azonban a tényleges teljesítménye az elsőnél jobban sikerült, ami ösztönzőleg hatott rá (2. V:6; T:8). A harmadik mérés előtt is megmaradt óvatossága; az emelkedő tendencia látható, de a realitásokon belül maradt, míg az elért eredménye megegyezett a vállalt értékkel (3. V:9; T:9). A negyedik mérés előtt ismét emeli a saját maga elé kitűzött célt, majd ezt követően az elért eredmény eggyel csökkent, (4. V:10; T:8). Az utolsó mérés előtt a már elért, de számára még biztonságosnak mondható számot ad meg kitűzött célként, amit eggyel sikerül túlteljesíteni (5.V:8; T:9).
A mérések összesített eredményei: Rebeka saját képességeiről való képe, teljesítményéhez való viszonya reálisnak mondható. A relatív kudarcok, kisebb sikertelenségek nem kedvetlenítik el, de mindvégig nagyon óvatos marad, a számára biztosan teljesíthető eredmények körét célozza meg.
Torrance kreativitás tesztjében a látásmódjának eredetisége, az általános megoldásoktól való egyedi eltérés, originalitás vizsgálható. Nagyon elmélyülten, komolyan áll a feladat végzéséhez. Mind a rajzban kifejezett képzelőereje, mind a rajzokhoz fűzött szóbeli kiegészítései, kommentárjai komplex gondolkodásra, fantáziadús gondolati tartalmakra utalnak. A képkiegészítés próbában a tíz befejezetlen rajz kiegészítésekor az asszociációi közül a 10 feladatból mind a tíz originálisnak, egyedinek mutatkozik, a rajzok mindegyikéhez részletes magyarázatot fűz. Fantáziáiban elsősorban a játékos, mozgásos tevékenységek jelennek meg valós, vagy elképzelt játékok formájában. „Saját találmányainak” nagyobb részéhez részletes használati utasítást, egyesekhez összeszerelési tervet is említ. A könyvek, az olvasás, az ismeretszerzés nagy teret képvisel gondolkodásában. Kommentárjainak stílusa rendkívül élvezetes, sokrétű.
A kör kiegészítés próbában mind az egyedi, független elemekként kiegészített körök, mind a globális látásmódra utaló, több elemet is felhasználó kiegészítések is megjelennek. Tartalmilag itt is a játékosság, a különleges látásmód, a „tudomány központú” szemlélet ami elsődlegesen látható. A természet, a felfedezés, a kíváncsiság szintén a legfontosabb területei közé tartozik érdeklődésének. Mind a globális, mind a szegmentált látásmód egyenlő arányban valószínűsíthető világlátásában, szemléletmódjában, ezek kreatív tartalomként azonosíthatók. Szóbeli hozzáfűzései, gazdag szókincse is hangsúlyt ad a rajzos tartalmaknak.
Pieron figyelemvizsgálati teszt eredménye (n=275; h=3) 98%, figyelmi képessége jó színvonalú, az elemek száma életkorának megfelelő szintű, a vizuális ingerek megfelelő feldolgozására utalnak. Külső ingerek, zajok, körülmények a figyelmét a feladat végzése közben nem terelik el, képes a tartós koncentrációra.
Projekcióiban a társas és a családi kapcsolatok elsődlegessége együtt jelenik meg az önálló, egyéni erőfeszítésekre való hajlandósággal és készséggel. Ezzel együtt jellemző tulajdonsága a szemlélődő, „megfigyelői pozíció”, a világgal szembeni óvatos nyitottság. A feladat közbeni kérdései, megnyilvánulásai szintén pozitív, rugalmas gondolkodást feltételeznek, valamint megerősítik a rajzos tartalmakat.
A tanuláskor jellemző Globális, illetve Analitikus megközelítésre vonatkozó kérdőív a két agyfélteke működésének egymáshoz való viszonyát mutatja az ismeretszerzés folyamata során. Az analitikus feldolgozást feltételező kérdésekre adott válaszok száma (12) és a globális, egészleges feldolgozást igénylő helyzetekre adott válaszainak eredménye (9). Ez alapján valószínűsíthetően elsősorban az analitikus, az elemző logikai gondolkodásmód a hangsúlyosabb, azonban több esetben kiegészítette a kérdőív kérdéseit további lehetséges variációkkal, amelyek esetén válasza módosulna. Életkorát meghaladó összefüggéseket képes meglátni az egyes kérdéseknél, esetenként tartalmilag is kiegészítve, gazdagabbá téve az eredeti kérdések lehetséges tartalmát.
A GIFT-kérdőív kérdéseire adott válaszai megerősítik a szülő és a pedagógusai által leírt jellemzőket, valamint a vizsgálat során tapasztaltakat: önjellemzésében is előtérbe kerül az önálló gondolkodás, az analitikus látásmód, a „felfedezésre hangolt” személyiség, valamint a rugalmas gondolkodás és az egyedi, originális, kreatív szemlélet.
