WISC-IV intelligencia tesztje alapján (IQ:132; VmI:134; PkI:136; MmI:114; FsI:103) a nagyon magas intelligencia övezetbe sorolja kissé szórt intelligencia struktúra mellett. A tíz szubteszt értékpontjai közül a legkiemelkedőbb értéket a főfogalom szubtesztje a Közös jelentésben (Kj.:18 ép) érte el. Ennek a szubtesztnek az eredménye a verbális gondolkodásra és fogalomalkotásra, az auditív készségre, az emlékezetre, a lényeges és nem lényeges tulajdonságok megkülönböztetésének képességére és a verbális kifejezőkészségére utal. Ugyancsak nagyon magas értéket ért el a Mozaik szubtesztjében (M:18 ép), ez az alteszt az absztrakt vizuális ingerek elemzésének és előállításának, a téri konstrukciós képességnek (analízis-szintézis) és a pszichomotoros mozgásvezérlésnek a fejlettségét méri. Megjelenik még a teljesítményben nem tükröződő megoldási stratégia szerveződésében és alakulásában, a próbálkozások logikai elrendezettségében is. Szintén erős képességterületnek tekinthető a Szókincs szubteszt (Szk:16 ép) alapján szóismerete és verbális fogalomalkotó képessége, valamint általános tudása, tanulási készsége, hosszú távú emlékezete és nyelvi fejlettségi szintje. Saját átlagához mérten kevésbé erős területnek mutatkozik a Kódolási szubteszt alapján (K:9 ép) az általános pszichomotoros gyorsasága, a rövid távú emlékezete, a vizuális percepciója, a vizuális-mozgásos koordinációja, esetlegesen a kognitív rugalmassága, illetve asszociatív mozgékonysága.
Verbális próbák: Perceptuális próbák: Munkamemória: Feldolgozási seb.:
Közös jelentés: 18 ép Mozaik: 18 ép Számterjedelem: 12 ép Kódolás: 9 ép
Szókincs: 16 ép Képi fog.alk.: 15 ép Betű-szám sz.: 13 ép Szimb. ker.: 12 ép
Általános megértés: 14 ép Mátrix: 15 ép
Az igényszint-teljesítményszint vizsgálata során a saját teljesítményéhez való elvárásai (V) illetve az ehhez való viszonya illetve a jövőbeni teljesítményével (T) kapcsolatos várakozásai mutatkoznak meg. Ruben a feladatot nagyon érdekesnek tartja, végig lelkesen, erős összpontosítással végzi a feladatokat. Az önmaga által saját maga számára kitűzött célok az első mérés után reálisak, az elvárt eredmény elmaradása nem kedvetleníti el, inkább nagyobb összpontosításra sarkallja. Ezt az erős koncentrációt, összpontosítást képes fenntartani a feladatok végéig.
Az első mérést megelőző, saját teljesítményét előre jelző becslése (15) során magasabb értéket adott meg későbbi valós teljesítményeinél. Az első mérés eredménye után azonban a reális képességeinél marad a feladatsor végéig. Az első teljesített eredménye tehát elmaradt a várt értéktől (1. V:15; T:9), a második mérést megelőző becslése már a mért eredménnyel megegyező számot mutat, ami nagyon lelkesítően hat rá (2. V:10; T:10). A harmadik mérés előtti becslésekor emeli a teljesítendő célt, de egy reális határon belül (3.V:11; T:10). A korábbi eredményt elérve, nem kedvetleníti el továbbra sem, hogy a kitűzött célt nem éri el, továbbra is kitart a kitűzött célja mellett. A negyedik próbálkozás előtt ismét megpróbálkozik az előbbi cél elérésével (4.V:11; T:9), azonban ezt most sem sikerül elérnie, kisebb belső feszültség miatt finommotoros teljesítménye kicsit romlik. Az utolsó mérés előtt az eredetileg kitűzött célt nem adja lejjebb, ismét ugyanazt az eredmény szeretné elérni, mint a harmadik mérésnél (5.V:11; T:11) amit ekkor már sikeresen teljesít.
Az utolsó mérési eredménye igazolja kitartását, ami láthatóan megnyugtatja, pozitív visszajelzésként éli meg, hogy „megérte kitartani” a nehézségek ellenére is. A feladat során frusztrációja inkább pozitívan hat teljesítményére, képes a saját maga által kitűzött célokat elérni.
Torrance kreativitás tesztjében a látásmódjának eredetisége, az általános megoldásoktól való egyedi eltérés, originalitás vizsgálható.
A képkiegészítés próbában a tíz befejezetlen rajz kiegészítésekor az asszociációi közül a 10 feladatból 3 tekinthető originálisnak, a másik hét rajzkiegészítése sztereotip válasznak tekinthető. Verbálisan is azt erősíti meg, hogy erre ő kevésbé képes, inkább ismert, elsőre adódó képzeleti tartalmakkal egészíti ki a rajzokat. A rajzok jellemző tartalmai a jelenleg őt leginkább foglalkoztató területek: játékos, mozgásos tevékenységek, a természet és az azzal kapcsolatos eszközök jelennek meg.
A kör kiegészítés próbában elsősorban a független elemként kiegészített körök a meghatározók, a globális látásmódra jellemző, több elemet bevonó, összetett struktúrákat nem ábrázol. Tartalmilag a játékosság, a természet és az őt aktuálisan érdeklő témák jelennek meg rajzaiban. A feladat eredménye alapján inkább a szegmentált, az analitikus gondolkodás lehet jellemző rá, mint a globális, az összefüggéseket előtérbe helyező gondolkodásmód.
Pieron figyelemvizsgálati teszt eredménye (n=176; h=3) 98%, figyelmi képessége jó színvonalú, azonban az elemszám kissé elmarad az életkorának megfelelő átlagértéktől, a vizuális információk feldolgozása esetenként lassabb lehet. Külső ingerek rövid időre elterelik a figyelmét, de gyorsan, önállóan képes folytatni a megkezdett feladatot.
A tanuláskor jellemző Globális, illetve Analitikus megközelítésre vonatkozó kérdőív a két agyfélteke működésének egymáshoz való viszonyát mutatja az ismeretszerzés folyamata során. Az analitikus feldolgozást feltételező kérdésekre adott válaszok száma (10) és a globális, egészleges feldolgozást igénylő helyzetekre adott válaszainak eredménye (9). Ez alapján valószínűsíthetően elsősorban szintén a logikus, az elemző, analitikus látásmód az elsődleges a gondolkodásában, azonban itt válaszaiban az előzőekben mutatottnál több teret nyer a globális, a „hálózatos” látásmód, illetve az összefüggések meglátásának képessége is.
A GIFT-kérdőív kérdéseire adott válaszai alapján több esetben egymással ellentétes állításokat is igaznak tart önmagára nézve. Az „attól függ” megfogalmazásában saját maga által kiegészített lehetőségeket is felvázol az adott kérdéshez, ami nagyobb mértékben bővítheti a lehetséges válaszok számát. Ez rugalmas gondolkodásra, nyitottságra, illetve szélesebb látókörre is utalhat. A vizsgálat során tapasztaltakat ez kissé árnyalja: ha egyes helyzeteket, feladattípusokat kevésbé is kedvel, az érdeklődési köre, az ismeretei és tapasztalatai alapján, valamint rugalmas gondolkodásmódja által tágabb értelmezési mezőbe képes helyezni ezeket és új, egyedi tartalommal is képes megtölteni.
