WISC-IV intelligencia tesztje alapján (IQ:126; VmI:134; PkI:114; MmI:129; FsI:97) az átlag feletti intelligencia övezetbe sorolja kissé szórt intelligencia struktúra mellett. A tíz szubteszt értékpontjai közül a legkiemelkedőbb értékeket a Közös jelentés (Kj.:19 ép), illetve a Számterjedelem (Szter: 19 ép) altesztekben produkálta. A Közös jelentés (főfogalom) a verbális gondolkodásra és fogalomalkotásra, az auditív készségre, az emlékezetre, a lényeges és nem lényeges tulajdonságok megkülönböztetésének képességére és a verbális kifejezőkészségére épül, ezen terület magas minőségét jelzi, míg a Számterjedelem a figyelmet, auditív rövid távú emlékezetet, a szekvenciális készségeket és a koncentrációt méri. A közvetlen emlékezettel szemben a figyelem kiterjesztésének képessége játszik itt nagyobb szerepet a számok megismétlésében, valamint a munkamemória, az információ átrendezésére, mentális manipulációra való képesség és a téri vizuális képzelőerő függvénye, a reprodukálás. Szintén magas értéket ért még el a Képi fogalom alkotás szubtesztjében is (Kf.:15 ép), mely az absztrakt, kategoriális gondolkodás készségét méri, illetve az Általános megértési (Ám: 16 ép) feladatban, ez pedig a verbális gondolkodást és felfogást, a verbális megértést, a kifejezőképességet, a tapasztalatok értékelésének és felhasználásának, valamint a gyakorlati tudás alkalmazásának készségét méri. Ez a gyakorlati ítélőképesség összefoglaló próbája is, amely kognitív önállóságot, verbális problémamegértést, tapasztalatszerzési készséget jelez. Mutatja, hogy a vizsgálati személy mennyire képes környezete mindennapjai benne munkáló elemeit felfogni és alkalmazni. Az információ a feldolgozás szociális forrásainak szerepe miatt pedig a gyermek szociális intelligenciájára is jellemző lehet.
Verbális próbák: Perceptuális próbák: Munkamemória: Feldolgozási seb.:
Közös jelentés: 19 ép Mozaik: 11 ép Számterjedelem: 19 ép Kódolás: 9 ép
Szókincs: 13 ép Képi fog.alk.: 15 ép Betű-szám sz.: 11 ép Szimb. ker.: 10 ép
Általános megértés: 16 ép Mátrix: 11 ép
Az igényszint-teljesítményszint vizsgálata során a saját teljesítményéhez való elvárásai (V) illetve az ehhez való viszonya illetve a jövőbeni teljesítményével (T) kapcsolatos várakozásai mutatkoznak meg. A feladat elvégzéséhez fejlett finommotorikus képességek szükségesek, Márton ezen a területen még kisebb elmaradásban van, ez kicsit negatív irányba befolyásolta teljesítményét. Ennek ellenére a feladatokhoz nagyon lelkesen állt hozzá, amit a mérések végéig sikerült fenntartania. Azonban elsődlegesen a számára még „kényelmesen” elvégezhető, megvalósítható eredményekkel is elégedett volt. Az önmaga által saját maga számára kitűzött célok reálisak. Az egyes kitűzött céleredmények elmaradása esetén sem keseredik el, a sorban következő célokat reálisan képes hozzá igazítani a valós eredményeihez. Képes a maximális figyelem és energia befektetésére és fenntartására az utolsó feladat elvégzéséig.
Az első mérést megelőző, saját teljesítményét előre jelző becslésként a későbbi valós eredményeihez közelítő értéket adott meg. Az első teljesített eredménye ugyan elmaradt a várakozásától, de nem kedvetlenítette el a kapott eredmény. (1. V:10; T:9). A második próbálkozás előtt a kitűzött cél tekintetében óvatosabb volt, ekkor azonban a tényleges teljesítménye az elsőnél jobban sikerült, ami ösztönzőleg hatott rá (2. V:9; T:9). A harmadik mérés előtt is megmaradt óvatossága; az emelkedő tendencia látható, de a realitásokon belül maradt, míg az elért eredménye megegyezett a vállalt értékkel (3. V:10; T:10). A negyedik mérés előtt ismét emeli a saját maga elé kitűzött célt, ezt követően az elért eredmény az előzővel megegyező számú volt, (4. V:11; T:10). Az utolsó mérés előtt az előzőleg kitűzött célhoz ragaszkodik, azonban az elért eredménye az előzővel megegyezőre sikerült. (5.V:11; T:10).
A mérések összesített eredményei:
Marci saját képességeiről való képe, teljesítményéhez való viszonya reálisnak mondható. A relatív kudarcok, kisebb sikertelenségek nem kedvetlenítik el, de mindvégig nagyon óvatos marad, a számára biztosan teljesíthető eredmények körét célozza meg, ugyanakkor igyekszik a reális határokon belül fokozatosan emelni saját céljait.
Torrance kreativitás tesztjében a látásmódjának eredetisége, az általános megoldásoktól való egyedi eltérés, originalitás vizsgálható. Nagyon elmélyülten, komolyan áll a feladat végzéséhez. Mind a rajzban kifejezett képzelőereje, mind a rajzokhoz fűzött szóbeli kiegészítései, kommentárjai komplex gondolkodásra, fantáziadús gondolati tartalmakra utalnak, tükrözik érdeklődési köreit. A képkiegészítés próbában a tíz befejezetlen rajz kiegészítésekor az asszociációi közül a 10 feladatból 5 inkább az originális, eredeti megközelítést jelzi, míg a másik öt rajzkiegészítése inkább a sztereotip fantázia tartalmak irányába mutat. Fantáziáiban elsősorban a technikai eszközök, a tudományos világ iránti érdeklődése mutatkozik meg, illetve az aktív, dinamikus tevékenységek köre kerül előtérbe. Kommentárjainak stílusa rendkívül élvezetes, sokrétű.
Verbális kiegészítéseiben a könyvek, az olvasás, az ismeretszerzés nagy teret képvisel gondolkodásában, melyből a megjelenített tartalmakat meríti.
A kör kiegészítés próbában az egész rajz egy technikai eszközt mutat (lámpa sor), melyben elsősorban a globális látásmódra utaló, több elemet is felhasználó kiegészítések jelennek meg. Tartalmilag itt is a „tudomány ill. technikai központú” szemlélet ami elsődlegesen látható. Szóbeli hozzáfűzései, gazdag szókincse itt is hangsúlyt ad a rajzos tartalomnak.
A tanuláskor jellemző Globális, illetve Analitikus megközelítésre vonatkozó kérdőív a két agyfélteke működésének egymáshoz való viszonyát mutatja az ismeretszerzés folyamata során. Az analitikus feldolgozást feltételező kérdésekre adott válaszok száma (9) és a globális, egészleges feldolgozást igénylő helyzetekre adott válaszainak eredménye (7). Ez alapján valószínűsíthetően elsősorban az analitikus, az elemző logikai gondolkodásmód a hangsúlyosabb, azonban több esetben kiegészítette a kérdőív kérdéseit további lehetséges variációkkal, amelyek esetén válasza módosulna. Életkorát meghaladó összefüggéseket képes meglátni az egyes kérdéseknél, esetenként tartalmilag is kiegészítve, gazdagabbá téve az eredeti kérdések lehetséges tartalmát.
A GIFT-kérdőív kérdéseire adott válaszai megerősítik a szülő és a pedagógusai által leírt jellemzőket, valamint a vizsgálat során tapasztaltakat: önjellemzésében is előtérbe kerül az önálló gondolkodás, az analitikus látásmód, a „felfedezésre hangolt” személyiség, valamint a rugalmas gondolkodás és az egyedi, originális, kreatív szemlélet.
