WISC-IV intelligencia tesztje alapján (IQ:130; VmI:123; PkI:130; MmI:146; FsI:91) a nagyon magas intelligencia övezetbe sorolja kissé szórt intelligencia struktúra mellett. A tíz szubteszt értékpontjai közül a legkiemelkedőbb értéket a munkamemória szubtesztjein belül a számterjedelem (Szter: 19 ép) feladatban produkálta, ami a figyelmet, az auditív rövid távú emlékezetet, a szekvenciális készségeket és a koncentrációt méri. A közvetlen emlékezettel szemben a figyelem kiterjesztésének képessége játszik nagyobb szerepet a számok megismétlésében. Fordított sorrendben a munkamemória, az információ átrendezésére, a mentális manipulációra való képesség és a téri vizuális képzelőerő függvénye a reprodukálás az erőssége. A második legmagasabb eredményt szintén a munkamemóriát mérő másik feladatban, a Betű-szám szekvenciában érte el (Bsz:17 ép.). Ez a feladat az információ észben tartását és újraszervezését kívánja meg. A sorozatok memorizálásának mentális manipulációs készségét, figyelmet, rövid távú auditív emlékezetet, téri-vizuális képzelőerőt és feldolgozási sebességet is méri. Szintén magas eredményt ért el a Képi fogalomalkotási szubtesztben (Kf:17 ép), ami az absztrakt, kategoriális gondolkodás készségét méri. Magas értéket mutat ezen kívül a főfogalom szubtesztje is (Kj:16 ép) ez a verbális gondolkodásra és fogalomalkotásra, az auditív készségre, az emlékezetre, a lényeges és nem lényeges tulajdonságok megkülönböztetésének képességére és a verbális kifejezőkészségére épül.
Verbális próbák: Perceptuális próbák: Munkamemória: Feldolgozási seb.:
Közös jelentés: 16 ép Mozaik: 15 ép Számterjedelem: 19 ép Kódolás: 9 ép
Szókincs: 15 ép Képi fog.alk.: 17 ép Betű-szám sz.: 17 ép Szimb. ker.: 8 ép
Általános megértés: 11 ép Mátrix: 14 ép
Az igényszint-teljesítményszint vizsgálata során a saját teljesítményéhez való elvárásai (V) illetve az ehhez való viszonya illetve a jövőbeni teljesítményével (T) kapcsolatos várakozásai mutatkoznak meg. Bátor a feladatot nagyon érdekesnek tartja, végig lelkesen, erős összpontosítással végzi a feladatokat. Finommotorikus készsége nagyon jó, de hamar elfárad a keze, ez negatívan befolyásolja teljesítményét, azonban lelkesedését nem töri le. Az önmaga által saját maga számára kitűzött célok mindvégig reálisak, az első mérést megelőzően, a teljesítményére vonatkozó becslésében képességei alá értékeli várható eredményeket. A feladatvégzés közben szintén nagyon sokat beszél, asszociációi tág körben mozognak. Az első mérést megelőző, saját teljesítményét előre jelző becslése (8) során alacsonyabb értéket adott meg későbbi valós teljesítményeinél. Az első mérés eredménye után azonban a reális képességeinél marad a feladatsor végéig. Az első teljesített eredménye tehát jelentősebben meghaladja a várt értéket (1. V:8; T:15).
A második mérést megelőző becslése már a mért eredménnyel megegyező számot mutat, ami nagyon lelkesítően hat rá (2. V:15; T:15). A harmadik mérés előtti becslésekor a biztonságosan elérhető eredményre törekszik, célkitűzésében óvatosabb, az elért eredménye azonban meghaladja a várakozását (3.V:15; T:16). Ez további lelkesedéssel tölti el, de a negyedik mérést megelőző becslésekor mégsem emeli tovább a célszámot, megmarad a biztosan teljesíthető értéknél, ami után a mért érték elmarad várakozásától (4.V:15; T:14). Az utolsó mérés előtt ragaszkodik az általa eddig elért legmagasabb értékhez, az eddigi „kudarcok” nem kedvetlenítik el, majd az elért eredménye az utolsó mérésnél az eddigi legmagasabb számot mutatja (5.V:15; T:18), így visszaigazolva látja erőfeszítéseinek eredményét, aminek hangot is ad.
A mérések összesített eredményei:
Az utolsó mérési eredménye igazolja kitartását, ami láthatóan megnyugtatja, pozitív visszajelzésként éli meg, hogy „megérte kitartani” a nehézségek ellenére is. A feladat során frusztrációja inkább pozitívan hat teljesítményére, képes a saját maga által kitűzött célokat elérni.
Torrance kreativitás tesztjében a látásmódjának eredetisége, az általános megoldásoktól való egyedi eltérés, originalitás vizsgálható. A feladat nagyon érdekli, szívesen végzi. Nagyon hamar „kapcsol”, rendkívül gyorsan képes arra, hogy kreatívan asszociáljon a látottakra. A feladatvégzés közben is sokat beszél, szívesen osztja meg gondolatait, benyomásait. n
A képkiegészítés próbában a tíz befejezetlen rajz kiegészítésekor az asszociációi közül a 10 feladatból 6 tekinthető originálisnak, a másik 4 rajzkiegészítése sztereotip válasznak tekinthető. A verbális kiegészítései tovább árnyalják az egyébként is kreatív, ötletes kiegészítéseit. Feladatvégzés közben szívesen vált nézőpontot. Asszociációi elsősorban technikai jellegűek, az érdeklődési körének megfelelő tartalommal.
A kör kiegészítés próbában egyaránt megjelennek a független elemként kiegészített körök, valamint a több kör együttes felhasználását igénylő összetettebb ábrák is. Tartalmilag szintén a technika, az élővilág és a játékosság a legmeghatározóbb. A feladat eredménye alapján inkább a szegmentált, az analitikus gondolkodás lehet jellemző rá, mint a globális, az összefüggéseket előtérbe helyező gondolkodásmód, azonban az összefüggések átlátása is jellemző lehet rá.
Pieron figyelemvizsgálati teszt eredménye (n=143; h=1) 99%, figyelmi képessége jó színvonalú, azonban az elemszám kissé elmarad az életkorának megfelelő átlagértéktől, a vizuális információk feldolgozása esetenként lassabb lehet. Külső ingerek nem terelik el a figyelmét, képes úgy összpontosítani a feladatra, hogy közben folyamatosan kommentálja a benyomásait, gondolatait a feladattal kapcsolatban, illetve az asszociációiról. A feladatot nagyon élvezi, ezt ki is fejezi.
A tanuláskor jellemző Globális, illetve Analitikus megközelítésre vonatkozó kérdőív a két agyfélteke működésének egymáshoz való viszonyát mutatja az ismeretszerzés folyamata során. Az analitikus feldolgozást feltételező kérdésekre adott válaszok száma (12) és a globális, egészleges feldolgozást igénylő helyzetekre adott válaszainak eredménye (7). Ez alapján valószínűsíthetően elsősorban szintén a logikus, az elemző, analitikus látásmód az elsődleges a gondolkodásában, azonban itt válaszaiban az előzőekben mutatottnál több teret nyer a globális, a „hálózatos” látásmód, illetve az összefüggések meglátásának képessége is.
A GIFT-kérdőív kérdéseire adott válaszai alapján a rugalmas látásmód és az egyéni erőfeszítések preferenciája valószínűsíthető. A tudományos gondolkodás, és a tudomány iránti általános fogékonyság szintén megmutatkozik. A társadalmat, a „jövőt” veszélyes helynek, ijesztőnek látja, ezt szóban is kifejezi, megerősíti. Nyitottsága, érdeklődése különböző területek iránt szintén megmutatkozik, valamint az erős feladatok iránti elkötelezettsége és kitartása is, valamint a tökéletességre törekvés is.
